2010. április 6., kedd

iPad, van-e magyar válasz? Építsünk Negyedik képernyőt a Köztársaság Operációs Rendszerének


A kevésbé jártasaknak érthetetlennek, a témában bennfentesek számárára talán a valóságtól elrugaszkodónak tűnhet első olvasatra a cím. Előjáróban azért megjegyzendő volt már arra példa, hogy egy papírgyárból és gumicsizma gyártóból fejlődött a világ legelső mobiltelefon-gyártójává egy finn Nokia nevű cég. A cég sikere egyben Finnország kilábalása lett az 1990-92-es gazdasági válságából megteremtve a ma is példaértékű "finn csoda" modellt. Következésképp Magyarországon a kialakuló Tablet világra nem a "melyiket" a helyes válasz. Nem a rácsodálkozás a helyes reakció. Legyünk aktív szerepvállalói a szemünk előtt zajló újkori informatikai forradalomnak, a világban zajló társadalmi al- és felépítmények átalakulásában. A másoló és elszenvedő szerepkör helyett teremtsünk

történelmi esélyt az eseményekre befolyással bíró gazdasági potencia létrejöttére! A leendő választások borítékolható eredményeként olyan politikai és gazdasági együttállás alakul ki ahol egy ilyen ideának valós lehet a megvalósulása is. Ez az írás csak gondolatébresztésként íródott. Nem célja, nem lehet célja a minden részletre kiterjedő útmutatás csakis a közösségi tovább gondolás.
Most, hogy a poszt indítatása kellő mértékben tisztázódott bontsuk valós alkatrészeire a hangzatos címet:
Negyedik képernyő
Egy ezt megelőző posztban említetteken felül a köztársaság operációs rendszer felhasználó oldali hardvere. Külalakja megtévesztően hasonlít a tablet-re (mert az is, meg nem is). Az esélyegyenlőség tárgyiasodása, az új közigazgatás mindennapi eszköze. Személyes kommunikátorunk a köztársaságban létrejött személyes adatainkkal, a köztársaság intézményeivel, közösségeivel.  Navigátorunk a köztársaság törvényi dzsungelében, a köztársaság adatainak útvesztőiben. Nem mellesleg multimédiafogyasztó eszközünk, webes közösségi életünk tere, vagyis mind az, amit egy kommersz tablet-et is nyújthat.
Főjellemzője a többségpártiság, azaz a magától érthető üzemmód, használata nem vár el előképzettséget felhasználótól.
Köztársaság Operációs Rendszer

Kiskorában még cloud computing-nak (számítási felhő) hívták. A Google-val kötött barátsága óta sokan már hajlamosak internet operációs rendszernek hívni. Fizikai megvalósulása környezet barát szerver farmokban nyilvánul meg. Létező eleme a magyarország.hu ügyfélkapu rendszere, a gyerek cipőben topogó e-közigazgatásunk.
Most pedig kapcsoljunk kihívás üzemmódba!
Fejlesszünk az eddigieknél hatékonyabb és olcsóbb szervereket. Egy lapkás, egy chipes, ultra alacsony fogyasztású előnyben. Építsünk energia önellátó szerverfarmokat. Lássuk, mit érdemes tározókba tárolni: méreg drága földgázt, vagy zöldenergiával sűrített levegőt. Lássuk, mi éri meg jobban: erőműveket építeni vagy okos hálózatba felfűzött saját fejlesztésű energia kinyerők ezreit szolgálatba állítani. 
Fejlesszük tovább a meglévő cloud computing megoldásokat.  Oly annyira, hogy piacképes export termékké váljon. (a működő köztársaság mindig kurrens termék) Legyünk éllovasai a hálózat tudományának. (csendben megjegyezve egyes tudósaink már azok). Építsünk ennek a tudománynak virtuális és valós fizikai egyetemet. (a meglévők belakása is elég lehet.) 
Fejlesszünk extra könnyű, alakváltós, extra üzemidejű digitális táblát, tablet-et. Lássuk, mit tud vezető szerepre törő nanotechnológiánk!
Fejlesszünk egy eddig nem látott megoldással felhasználó oldali szoftver klienst. Az eddigi hibákat küszöbölendő ismerje fel a felhasználó képességeit a feladat végzés célját. A szemantikus web ne legyen továbbra is csak mítosz, hanem mindennapi gyakorlat a feladat felismerése és megoldásának folyamatában. Építsük meg elsőként a közügyek adat vizualizációs nyelvét! Törvénykezzünk elsőként a világban a részvételi demokrácia netes kiterjesztésében. Tegyük állampolgári joggá az ingyenesen elérhető internetet. Adjunk minden állampolgár kezébe hazai fejlesztésű ingyenes digitális táblát, tablet-et.
Nézzük, milyen hálózaton működik a Köztársaság Operációs Rendszere.
Köztársaságunk (államunk) tulajdonában már most meglévő hálózatain. Itt említendő a pl. a MÁV optikai hálózata. De egy pontos hálózati kataszter elkészítése segítene megtalálni a hasonló "rejtőzködő" hálózatokat. Meglévő frekvencia közkincseinken. Újragondolható ebben a 900 Mhz GSM hálózatok újrahasznosítása. A digitális földi műsorszórás kibővítésén.
De új szegmens nyitására is elérkezett az idő: egy köztulajdonban álló országos WiMAX hálózat megépítése. Aminek működtetéséhez kőkemény versenyeztetés után juthatnának meglévő vagy akár új távközlési szereplők.
Jogosan vetődik fel a fenntarthatóság a finanszírozás kérdése.
A Köztársaság polgára által eddig is fizetett adójának hatékonyabb felhasználásával. Így az ingyenes internet hozzáférés és a tablet átadása korántsem tűnik többé ingyenesnek az állam szemszögéből.
Az üzleti szereplők termékeinek bevétel megosztásából. Álljon itt egy példa (üzleti modell?) X újság digitális változatával jelenik meg a rendszerben. Ekkor mindenkori bevételének X %-át hálózat elérés címén megfizet a rendszer üzemeltetőjének. Miért jó ez X újságnak (Kiadónak). Olyan fogyasztók körében toborozhat vásárlót (10 millió potenciális előfizető) akik mentesülnek az internet elérés költségétől a Tablet eszköz megvásárlásától. Könnyen belátható az ilyen fogyasztó vásárlóereje és fizetési szándéka merőben más az eddig megszokottaktól.
Környezetvédelmi termékdíjból. A mostani törvények újragondolása és a díjak drasztikus megemelése ott ahol az digitálisan és környezetkímélőén is megvalósítható. Környezetterhelési díjból. A fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek hozzájárulása a zöldenergia ipar létrehozásában. (Természetesen ezzel párhuzamosan adókedvezmények nyújtása a zöldenergia iparba és a digitális platformon megjelenő új szereplőknek az átállás első éveiben súlyozva az új munkahely létrehozásának számával!)
A feketegazdaság drasztikus visszaszorításából eredő többletbevétel X részének visszaforgatásából.
A közigazgatás papírmentesítési programjából származó költségmegtakarítások 100% visszaforgatásából.
És nem utolsó sorban a rendszer eszközeinek más országokban történő eladásból származó profit meghatározott értékű visszaforgatásából.
Miképp is történhet egy ilyen rendszer bevezetése? 
Legelőször is az oktatásban. Tehát óvodától az egyetemig. Tehát mind az oktatói mind a tanulói körben. Másodszor a digitális leszakadás elkerülése okán az esélyegyenlőség újkori Lánchídjaként a hátrányos helyzetűek körében. Harmadsorban mindazok körében, akik vállalják a digitális átállást mind a fogyasztói szokásukban mind az ügyeik intézésének tekintetében. A Köztársaság Operációs Rendszer elérés biztosítása más már meglévő számítástechnikai eszközökön egy speciális USB stick-kel.
Lássuk hát meg milyen széles spektrumot fog át egyetlen felvetés. Hány tudományágat tud megérinteni. Hány ÚJ munkahelyet tudna létrehozni. Hány és hány fiatalnak adhatna igazi kihívást az országból való kivándorlás helyett. Termékeink forradalmi átalakulása történik a fenntartható fejlődés kritériumai mentén. Most új esélyt adhatunk magunknak, hogy ennek a folyamatnak nem csak fogyasztói, hanem irányítói is lehessünk. Ma Magyarországon minden adottság, eszköz és potencia megtalálható a Köztársasági Operációs Rendszer és a Negyedik képernyős eszköz megalkotásához.
Választhatunk tehát maradunk e mindenkor mások termékeinek gyártói és fogyasztói akár azok az őslakósok, akik elfogadták az Amerikát felfedezők csillogó kacatjait. Aminek fejében természetesen elvették országukat, vagy állítunk magunknak kihívásokat, amikre egy pompás társaság a Köztársaság megfelelni tud!
Addig is a „földön járást” gyakorolva a magunk részéről folytatjuk negyedik képernyős termékek tervezését és azokat a kor kihívásának megfelelően részévé tenni az új kommunikációnak. Mert minden ilyen irányú fejlesztés már egy Tablet-en is alkalmazható nem kis sikerrel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése