2010. január 10., vasárnap

Magyarország 2010: miért lesz sikertelen a pártok web kampánya



2010 nem lesz Magyarországon a politikai marketing webes áttörése. Több oknál fogva is:
  • ma Magyarország nem egy szabad társadalom alapján építkező demokrácia (attól még demokrácia)
  • web 2 termékek mint például a Twitter, Facebook szabad társadalmi termékek, ott is jöttek létre
  • mai magyar tényleges internet penetráció egyes megjelent adatok ellenére sem elégséges (erősen vitatható számok, szociológiai összetétel ismeretének hiánya)
  • az aktív web 2 felhasználók száma marginális (nem összetévesztendő a regisztráltak számával)
  • a legnagyobb sikerű web 2-es IWIW alkalmazás mostani állapotában jóformán alkalmatlan kampány eszköz
  • a kampányban megszólíthatók fogadó készségének hiánya (ez egy részt a mostani közállapottal magyarázható de jó részt az alapvető netes készségek és szokások hiányának tudható be)
Belátható tehát, hogy az ismert online módszerek hazai viszonyokba való átültetése garantált kudarc.
De miért is?
A pártoknak ha online megoldásokra is gondoltak, a hazai viszonyok ismeretében már legkésőbb nyár végén el kellett volna indítaniuk egy offline megalapozó tevékenységet. Ezzel a netes ismereteket mélyítő munkával már kellő számú és társadalmi tagozódású "netaktivistával" rendelkezhettek volna a kampány kezdetére. Akikkel sikeresen üthettek volna tábort web 2 közösségekben üzeneteik részére. Magyarul nem teremtették meg saját maguk számára a befogadó kultúrát. Egy kivétel talán akad az ún. netminiszterelnök-Hetiválasz duó. Bár kellően korlátozott megoldás ez is. Egyrészt a megcélzott korosztály (18-24 év), másrészt ebben a játékban inkább a pártok számára "képez" web technológia fogadókész szakembereket. A program sokkal inkább a lebonyolítok márka erősítése.
A választási törvényünk demokratikus deficitje is nagy veszélye a webes megoldásoknak. Ahogy az átláthatatlan párt és kampányfinanszírozás is. Egy web 2-es megoldás nehezen helyezhető el egy korrupcióval átitatott piacon. Alapvetően a pártok a médiával mondatják el kampányígéreteiket. Nehezen vállalkoznak saját webes csatornákon terjeszteni és megerősíteni választási programjukat. (Utólag e dokumentumokról kiderül mindenki tudott róla de senki sem látta)
Mi a megtévesztő a politikai célzattal használt mai magyar netes megoldásokban?
A legfontosabb: csak a párt már meglévő szimpatizánsait illetve fanatikusait éri el és mozgatja meg. Ráadásul a centrumtól távolodva a szélsőségesek egyre nagyobb hatásfokát tapasztalva. Partizánkodásra, tábor mozgósításra, gyűlölet kampányra alkalmasak a megismert módszerek, de új szavazó megszerzésére aligha.
2010 parlamenti választás lesz az első ahol maga az 50% érvényességi küszöb is tét. Az EU Parlamenti és az azóta megtartott időközi választások részvételi arányában és a példa nélküli pécsi kétszeri eredménytelen választásban jól látszik, a pártoknak közösen megoldandó dolguk akadt, ami minimális együttműködést kívánna meg. Ennek az akadályvételnek aligha kétséges a kimenetele.
Tanácsadók ugyanarra a célközönség-közösségre szabják eszközeiket. Ebben szerepet játszhat a tanácsadói kör összetétele és célcsoport ismeretük, de nem kis részt a megbízók szemlélete. Tuti megoldásokat akarnak ami már egyszer működött, másolható példákban gondolkodnak mindenféle rizikó kizárásával. A megbízók továbbá tisztában vannak vele hitelesség hiányában a Web 2 kétélű fegyver.
További probléma az egyéni képviselőjelöltek önálló mozgásterének hiánya. Megjósolható az animált "egyediség"  flame-war-ok terepe lesz. 
Apropó flame-war.
A fentiek áttekintése után ne legyenek kétségeink miféle kampány vár ránk mint választókra. Ezt talán részletezni se kellene. Tehát drága. Hagyományos csatornákon nyomuló. Negatív. Az alibi online kampány meg jó hivatkozás lesz arra: Látjátok választópolgárok spóroltunk a pénzetekből. Bár egyes pártok megjelennek üdítő kivételként szolgáló megoldásokkal is. Nekik szóljon hát a végszó:
Jól felépített stratégiához mindig létezik gyors kreatív taktikai megoldás.